* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 89.56 KB | |
| 2008-01-15 12:55:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  1348 | 5094 | Rövid leírás | Teljes leírás (10.94 KB) | A cikk a következő könyvből származik (214-215. oldal): Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 304 fő KILIMÁN Belterület: 43 ha KILIMÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8774 Kilimón, Petőfi Sándor ufca 34. Telefon: (93) 360-021 Külterület: 529 ha BASIC INFORMATION • Accessibility: The viliáge of Kilimán is located 15 km north of Nagykan izsa. II is aecessible by rail and road. • Municipality address: 8774 Kilimán, Petőfi S. u. 34. Phone: (93) 360-021 Mayor: Károly Bársony • Population: 304 • Characteristics: Evén though no written source before the 18th century mentions the name of Kilimán, according to archaeologi- cal finds from the area, the territory of the village was populated in the Middle Ages. In the 1700s the area was desolate, it was only around the 1750s that the first big groups of settlers arrived. The village has been predominantly agricultural. In the 1870s there was significant animál husbandry in Kilimán. In the 1920s there were several craftsmen in the village. • The inhabitants commute to work in other settlements. There are four priváté entrepreneurs and one en- terprise in the village. Kilimán has a culture house and a church. 100% of the roads are paved, 90% of the flats have running water. The col- lection of garbage is organized. • Infrastructure: Apartments with water: 90% gas: to be installed phone: 25% sewage: in process paved roads: 100% • Sights: Village church and Second World War memóriái. Kilimán Nagykanizsától északra fekszik 15 km-re a Nagykanizsa-Pacsa út mellett. A település vasúton is elérhető. Határának keleti fele dombos, a nyugati a Principális-csatorna völgye, amely meghatározta gazdasági életét is a falunak. Eredetileg egyutcás település. A festői zalai táj helysége egyre inkább fejlődik, gyarapodik. Történelem A középkorban lakott hely volt, tárgyi emlékek kerültek elő. A felső-majori részen 22 sírt tártak fel. A források a XVIII. századig nem említik a helység nevét. A szláv eredetű Kliman (Klimen) személynévvel azonos, amely a latin név megfelelője. Különböző elnevezései ismertek (1700: Küle-mann; 1750: Kilimány, Kilimán) A szájhagyományok szerint a falu határában állott egy palánkvár a Kielman-szigeten, amelyet egy Kielman nevű kanizsai várkapitány építtetett. Az illetőnek Gelse határában tanyája volt. A közelben egy határvillongás alkalmával esett el, ezt a helyet (ma Gelséhez tartozik) Kapitánytemetőnek mondják. 1700-ban még pusztaként tartják nyilván, egykor Bessenyei László kúriája állt itt. 50 hold szántó és 30 kaszás rét a területe. 1754-ben is puszta, a Rajki család birtokában van. Ekkor a jobbágyok egy része "Alsórajki-szigetnek" nevezte. 1750 körül kezdték el a telepesek megszállni. Általában Gelsével együtt írták össze, annak a határához tartozott. Hol faluként, hol pusztaként emlegették. 1769-ben 188 leiekről tudunk, akik közül 28 hospes. Egy évvel később 29 család lakja 133 fővel. Közöttük volt egy-egy kőműves, takács, ■wimmmmsiissm! Az új templom uradalmi juhász. Hazátlan zsellér öt család volt, köztük két árendás juhász és egy uradalmi kocsmáros. Néhány irtvány földről van tudomásunk, amelyek után nem szolgálnak. Jelentős volt a földesúri allodium. A jobbágyok nem rendelkeztek urbáriummal, földdel is alig, legelőjük egyáltalán semmi nem volt, mégis mérték nélkül robotoltatták őket. Sem jövedelmükről, sem rétjükről nem tudunk. Ekkor a földesúr a Bessenyei család. Szűk volt a határuk, az egészet juhokkal legeltették, Tanítójuk nem volt. A lakosok magyarok és katolikusok, kisebb részben evangélikusok voltak. A település lélekszáma alig változott (1778: 182; 1802: 168). Temploma, papja nem volt. 1828-ban 26 házban 197-en laktak, ugyanezek az adatok vonatkoztak némi eltéréssel 1842-re is. (1832-ben 183 itt élőt regisztráltak.) 1848-ban továbbra is Gelse filiája, 208 személyt írtak össze. MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. A Principális-csatorna elkészülte után lecsapolták a mélyen fekvő, mocsaras nyugati részét, amely ma főleg rét és legelő, míg a keleti fele partosabb, lankás részét szántók foglalják el. A Nagykanizsa-Szombathelyi vasútvonal megépítése után sokat javult a település közlekedési és értékesítési lehetősége. A község lakosságának megélhetését a mezőgazdaság biztosította. Az 1870-es években lovat, szarvasmarhát, juhot, sertést tenyésztettek. Jelentős volt a méhészetük is. A források az 1895-ös években nagy gulyákatemlítenek. 1902-ben létesült egytantermes községi iskolája. 1925-ben a gelsei körjegyzőséghez tartozott Kilimán. Két vegyeskereskedés, egy-egy kovács és cipész működött a faluban. 1928-ban népiskolájában egy tanító egy tanteremben tanított. Volt Levente Egyesület is a községben. A szűk határ nem nyújtott elég megélhetést a parasztságnak, ezért a fiatalok egy része summásmunkásként Baranya, Fejér és Somogy megye nagybirtokain kereste kenyerét. Sok volt a cseléd is. A község két végén voltak a cselédlakások. Négy 25 holdon felüli birtokosa volt a helységnek. Nevezetesebb épületek a Gyömörei-féle kúria és a Dervalics család háza. A két uraság együttesen 670 kh földdel rendelkezett. Szociológiai jellemzők A település lélekszáma fokozatos változást mutat. 1949-ben az 1012 kh-on 52 lakóházban 423-an éltek, a vasúti őrházban 23-an laktak. 1960-ra 486-an élnek a 93 házban. 1970-re a lakóházak száma hárommal nő, az itt lakók 451 -en voltak. Jelenleg 95 lakásban (ebből egy önkormányzati) 304-en élnek Kilimánban. 1948-ban nyolcosztályossá alakított iskolájában, amely részben osztott volt, az egy tanteremben két tanító oktatta a gyerekeket. A Dervalics család háza lett az iskola, az óvoda és az orvosi rendelő helye. 1963-ban új óvoda létesült. 1962-től a felső tagozatosok, 1970 óta az alsó tagozatosok is a gelsei iskolába járnak át. 1964-től van művelődési otthon, amely az igényeket próbálja kielégíteni. A létesítmény befogadó képessége 200 fő. Kilimán újonnan épült temploma szolgálja a lakosság vallási igényét. A falunak 1900-tól van kövezett útja. Az utak 100%-ban portalanítottak. A közlekedést a vasút bonyolítja le már a múlt szá- zadtól. 1962 óta van autóbuszközlekedése is. A lakások 90%-a vezetékes ivóvízzel ellátott. 1970-ben jelentős vízrendezési munkát végeztek. Kilimánt bekapcsolták a telefonrendszerbe. A lakások 1/4 részében van telefon. A helyi kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya 65%. A településen a szervezett kommunális szilárd hulladék gyűjtése megoldott. A községben a megélhetést 1945 után is a mezőgazdaság biztosította. A Baki Állami Gazdaság kapta a nagybirtokok területét. Fő terményük a gabona és a kukorica volt. Jelentős állattenyésztésről is tudunk. Főleg sertést és szarvasmarhát tartottak. Kilimán 1960-tól termelőszövetkezeti község. 1965-ben a közös gazdaság taglétszáma 80 fő volt. A tsz 1969-ben egyesült a gelsei gazdasággal, a központ is itt lett. A megfelelő munkaalkalmakkal magyarázható, hogy a kis falu fejlődése napjainkig is töretlen. A Baki Állami Gazdaság II. számú üzemegységének kiterjedt gyümölcsöse, aszaló- és húsüzeme van munkásszállóval, üzemi konyhával. Almát, körtét, szilvát és komlót termeltek. Különösen az 1960-ban létesült húsüzem tevékenysége jelentős, Nagykanizsán is mintaboltot létesítettek kiemelkedő minőségű árukkal. 1962-ben az állami gazdaságnak aszalóüzemét hozták létre. 1970-ben a nagykanizsai esernyőgyár részlege alakult meg, amely a lakosságnak munkalehetőséget jelentett, ennek ellenére kb. 100 fő járt el a községből dolgozni már a tsz-szervezés előtt is. A település gazdasági életének fő jellemzői a következők: Egy betéti társaság és négy egyéni vállalkozó van. Az ipari termelést végző és a szolgáltató vállalkozások száma egy-egy. Ketten kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az önkormányzat gondolt az I. és II. világháborús hőseire is. 1994-ben a templom mellett készült el az emlékmű műkőből, melyen fekete márványtábla tartalmazza az elesettek nevét. 1997-ben útépítés szerepelt Kilimán fejlesztési tervében, mely beruházás lassan befejeződik. Az 1994-ben avatott háborús emlékmű A kis település jövője elsősorban lakóinak tenni akarásától, a lehetőségek kihasználásától függ. Kilimánban is meg vannak ezek a további felemelkedésre. A mezőgazdaság az alap, amely munkát ad. Az ipari jellegű tevékenység szintén segíti a kis község további létét, szépülését, gazdasági fejlődését. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Bársony Károly polgármester Pölöskey Györgyné jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 10 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 7 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.. 0,05 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 2,95 millió Ft Váll. kommunális adója: 2000 Ft/fő/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 95 Ebből önkormányzati: 1 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 25% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 65% Burkolt (portalanított) utak: 100% INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 templom MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
